Pénteken varrtam:
Nemrég írtam, hogy a foltvarró ismerősöm megajándékozott egy adag szövettel, amit a közeli bútorgyárból mentett meg az égetéstől. Ezek között akad egy csokorra való régi lapozható szövetminta, más-más színben, zsenília szállal díszítve. Akkor még fogalmam sem volt mi is lesz belőle. Aztán a napokban majdnem felhasználtam a bevásárló táskánk foltozásához, de hosszú távon nem láttam értelmét, inkább annak a mintájára varrtam egy ugyanolyat 7 féle bútorszövetből, amit talán észre sem venni, ha nem mondom.
Ez az első ilyen próbálkozásom, és most nagyon büszke vagyok magamra, hogy mindenféle útmutató és szabásminta nélkül sikerült. A füléhez a húgom levágott farmerjának szárát használtam fel. Így ez egy igazi természetvédő darab, amiért megmentettem a különböző hulladékokat. Díszítésül szatén szalagot, sisal virágot, régi gombokat, ásvány gyöngyöket, hagyatékból maradt hímzőfonalat és Kreinik fémszálas fonaldarabkákat használtam. Praktikus és strapa bíró darab, most már nem kell félnem attól, hogy egyhamar kihasad.